A cipőfűzővég-gyártás nemzedékről nemzedékre szállt, apáról fiúra, anyáról lányára. A szülők már egész kiskorban tanítgatták-okították a gyerekeiket. Mire felnőttek, minden kisfiú pontosan tudta, hány fokos szögben öntse a festéket a tartályba, mielőtt a forró műanyag érkezik, és minden kislány tisztában volt vele, hogy csak a hanyag cipőfűzővéges keveri a linóleumdarabkát a nyersanyagok közé.
A cipőfűzővég-gyárosok otthon izgalommal mesélték, hogy aznap épp milyen színű megrendelések voltak, mekkora darabokat vágtak, és hogy mi minden akadt a kezük közé válogatáskor. Pár tollvéget, műanyagkupak-gyűrűt, alig használt folpakkot vagy tejfölöspoharat haza is vittek néha. Tépőzárat sosem. Az tabu volt náluk.
Így ment ez több száz éve. Később a sok iparost egy gyáregységbe vonták, a munkafolyamatot elemeire bontották, a dolgozókat specializálták, de a nagy múltú szakma megmaradt.
A részlegen ma is lázasan folyt a munka, az üzem dolgozói rendületlenül termeltek. Műszak után Endre mindig Gállal ment haza, mindketten a Paszternák utcában laktak. Gál mérnök volt, és a gyár túlsó felén dolgozott. Jól kijöttek. Hazafelé menet Gál szokás szerint a laborban töltött munkanapjáról mesélt, Endre egykedvűen, alig odafigyelve hallgatta:
- Képzeld. Pár hete a cipőfűzők anyagával végzünk kísérleteket. Ma felfedeztem egy reakciót, ami beindít egy…(itt hosszú, zagyva, ismeretlen szaknyelven hadovált). A lényeg, hogy találtam egy anyagot, amivel a fűző vége szabadon formálható lesz, így nincs szükség műanyagvégre. Érted?! Hatalmas! Még nem mondtam senkinek, nehogy eljárjon a szád!
Endrének hatalmasat dobbant a szíve. De nem szólt semmit, végighallgatta Gált, az utcájukhoz érve elköszöntek egymástól, ki-ki ment a saját dolgára.
Nem tudott aludni, folyton Gál és az új szuperanyag járt a fejében. Másnap szétfolyt a munka a kezei között, egyre a kísérletre és a következményeire gondolt. Minden percet újabb időelvesztegetésnek érzett, tennie kellett valamit. Még műszak vége előtt döntő elhatározásra jutott. Aznap nem várta meg Gált.
Másnap hajnalban halálesethez riasztották a rendőrséget. Egy cipőfűzővég-gyáros öngyilkos lett a Paszternák utcában, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak.
Endre nehéz szívvel ment dolgozni. Megmentette a szakmát, de hallgatnia kell. Majd beleírja a végrendeletébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése